Szerzetesi életünk az
élő Krisztussal való
személyes találkozásból,
meghívásból fakad.
Ha valaki
vágyat
érez arra, hogy közelebbről megismerkedjen
közösségi életünkkel, lehetősége
van néhány napra, egy hétre, betekintést
nyerni a mindennapjainkba. Ha úgy dönt, hogy be akar
lépni a közösségünkbe,
befogadását illetően az elöljárók
döntenek annak függvényében, hogy,
megfelel-e a feltéleknek (testi, szellemi, lelki
épség). A belépésével elkezdődik
számára a jelöltidő. Ezután ha
szándékában kitart, akkor egy fél
éves előkészítő idő következik a
beöltözés. Beöltözéskor megkapja a
szerzetesi ruhát és a fehér fátyolt. A
szerzetesi ruha egy külső jel a nővér
számára, hogy a régi embert leveti és
felölti az újat, aki Isten képmására
van teremtve. A fátyol a szűzi tisztaság és a
nemes önzetlen Istenszeretet jelképe. A
beöltözéssel
megkezdődik a noviciátus, amely két évig
tartó próbaidő.
A próbaidő letelte után a nővér leteheti az
ideiglenes fogadalmat két évre, majd három
évre megújítja. Fogadalomtételkor magkapja
a fekete fátyolt, ami egy jel, miszerint Krisztusnak
valóban átadta magát. Egy gyűrűt is
felhúznak az ujjára, ami a Krisztussal, az Egyház
Jegyesével való eljegyzésének a
záloga.
"Vedd a hűség gyűrűjét, mint a Szentlélekisten
pecsétjét, hogy Isten jegyese vagy és annak is
neveznek. A gyűrű a kereszt jelét viseli. Jézus, a
keresztrefeszített, legyen eszményképed és
biztos vezetőd a földi életben! Az iránta
való szeretet növekedjen napról- napra a
szívedben!" ( a
fogadalomtétel szertartásának
szövegéből)
Az örökfogadalommal a nővér
egész életére Istennek akarja szentelni
magát. Fogadalma saját, személyes válasz a
jó Isten feltétel nélküli szeretetére.
Az égő gyertya az Istennek szentelt életáldozat
jelképe.
"Ez a gyertya, annak a törekvésednek legyen a jele,
amellyel az örök dicsőség fényéhez
törekedsz eljutni! Őrizd ezt a fényt, hogy égő
lámpással tudj a Jegyes elé menni, mikor a
menyegzős asztalhoz fog hívni!" ( a fogadalomtétel
szertartásának szövegéből)
,,Mindnyájunknak
van valamilyen hivatása… Ha megtaláljuk a magunk
helyét, boldogok leszünk. Ha
nem találjuk meg, akkor sohasem lehetünk egészen
boldogok. Hiszen mindnyájunk
számára csupán egyetlen dolog
szükséges: hogy Isten akaratának megfelelően
betöltsük hivatásunkat, s azzá legyünk,
amivé Isten akarja.”
-Thomas Merton
–